TELEPY KÁROLY TESTNEVELÉS SZAKOSÍTOTT

ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

 

 

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

NEVELÉSI PROGRAM


 

Tartalomjegyzék

 

 

Intézményi adatok.

Küldetésnyilatkozat

A testnevelési feladatok ellátásának módja:

Helyzetelemzés.

Gimnáziumi felvételi eljárás.

Az iskola nevelési és oktatási céljai

A testnevelés és sport program sajátosságai

Kapcsolataink:

Az iskola működésének leírása.

Az iskola tevékenység rendszere.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.

Egyéni fejlesztési terv.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.

Gyermekvédelem..

Környezeti nevelés.

Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása.

Egészségnevelés.

A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei


Intézményi adatok

 

Az intézmény neve:                               Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

 

Az intézmény székhelye:           1096 Budapest, IX. ker. Telepy u.l7.

 

Telefon:                                               218-93-09, 216-12-14

 

Fax:                                                    476-0083

 

Az intézmény fenntartója:                     Ferencvárosi Önkormányzat 

 

Az alapítás éve:                                   1896

 

Az intézmény alaptevékenysége:           8 osztályos általános iskola, 4 és 5 évfolyamos gimnázium, szakközépiskola

 

Az alapító okirat kelte:             2003. november 25.

Az intézmény jogállása:            önálló jogi személyként működő költségvetési szerv

 

Az intézmény vezetője:             az igazgató

 

 


 

Küldetésnyilatkozat

 

Pedagógiai elvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások

 

Az intézmény céljai

 

Olyan iskola kialakítása, ahol a gyerekek, szülők és pedagógusok egyformán jól érzik magukat, miközben a diákok elsajátítják és megvalósítják az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket, lehetőségük nyílik tehetségük fejlesztésére és kibontakoztatására, személyiségük pozitív irányú fejlesztésére. Az általános iskola és a gimnázium egymásra épülő folyamatossága elősegíti ezen célok megvalósulását.

 

Az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényeinek kialakítása – az egészséges életmódra nevelés.

 

            Korszerű ismeretanyag, mobilizálható tudás megszereztetése. A tanulók fejlesztése, hogy képesek legyenek megfelelni a társadalom kihívásainak, képesek legyenek követni az állandó társadalmi változásokat. Egyenrangúnak érezzék magukat az EU államok hasonló korú fiataljaival. Szabadon gondolkodó, önfejlesztésre képes, céltudatos ifjúság nevelése.

           

            Messzemenően támogatni kívánjuk az élsportolókat és figyelemmel kísérjük, segítjük  harmonikus fejlődésüket.

            Célunk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink számára az esélyegyenlőség megteremtése.

Eszközök

            Különleges hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek tanítására.

            Folyamatosan szélesítjük az idegen nyelv kínálatot.

            Modern technikai háttérrel törekszünk az elsajátított ismeretek használhatóvá tételére.

            Az informatika eszközeinek segítségével korszerű számítógépes technikai ismereteket közvetítünk, az információhordozók használatára és a bennük rejlő lehetőségekre irányítjuk a tanulók figyelmét.

            A szakosított testnevelés oktatás feltételeinek javítása az intézmény adottságainak jobb kihasználása.

Feladataink

            A nyelvtanulás érdekében nyelvi előkészítő indítása minden évben.

            A nyelvtanárok folyamatos továbbképzése, hogy az ismereteket a legkorszerűbb módszereket felhasználva, az EU elvárásoknak megfelelően tudják közvetíteni.

            Az idegen nyelvi közeg megteremtése a diákok számára. Diákcserével, idegen nyelvi 

lektor alkalmazásával, pályázatokkal.

A nyelvi előkészítő osztály tanulóinak többségét egy idegen nyelvből emelt szintű nyelvi érettségihez juttatni.

Az informatika oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésével az érettségiző diákokat az ECDL vizsgára felkészíteni.

Az ismeretanyag elmélyítése érdekében tanulmányi versenyekre ösztönzés, színvonalas felkészítés.

Fontos a szociális háló további fejlesztése a kerület szakszolgálataival szorosan együttműködve.

A sportiskolai kerettanterv megvalósításával olyan tudásrendszert közvetíteni, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Az élsportoló diákok műveltségképét ugyanolyan gazdaggá és komplexé tenni, mint a nem sportoló társaiké. Ugyanakkor figyelembe venni és alkalmazkodni a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segíteni a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén.

Eljárások

            A tanulók életkori sajátosságaihoz illeszkedő módszertani kultúra alkalmazása.

            Differenciált képességfejlesztést biztosítunk a tanórákon, egyéni fejlesztést a délutáni foglalkozásokon és a fejlesztő órákon.

            A hátrányos helyzetű, ill. speciális igényű tanulókkal egyéni foglalkozások szervezése.

            Egyéni fejlesztési tervek készítése.

            Különös hangsúlyt kell kapnia a tanulók motiválásának.

            Egységes követelményrendszer kialakítása a tanulók önértékelő képességének kifejlesztésével összhangban.

A testnevelési feladatok ellátásának módja:

 

            Az első négy évfolyamon néhány sportágtól eltekintve (pl. torna, korcsolya) a gyerekek nagy része még nem választ sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat.

 

            Ötödiktől nyolcadik osztályig és a gimnáziumi osztályokban kétféle szervezeti forma lehetséges. Egyrészt különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt az iskola 1-2  kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez órarendbe iktatva, valamely egyesülettel együttműködve.

 

Pedagógiai Programunk elkészítésénél figyelembe vettük:

-         a Közoktatási Törvényt

-         a NAT előírásait

-         az alapvizsga követelményeit

-         az érettségi vizsga követelményeit

-         az iskola Alapító Okiratát

-         a diákok és a szülők iskolával szembeni igényeit

-         a tantestület elképzeléseit

Mindezek alapján egy olyan dokumentumot készítettünk, amely középtávra orientálja a diákok helyi érdekeit és korszerűvé teszi az oktatás-nevelés tartalmát.


 

Helyzetelemzés

Iskolatörténet:

          Iskolánk története az elmúlt száz év alatt meglehetősen változatos volt.

              -1898-ban mint elemi népiskola és kisdedóvó működött

              - az I. világháború alatt hadikórház volt

              - majd 1932-től Polgári Fiúiskola lett, mely a Práter utcai és az Üllői úti

                polgári iskolák egyesítését jelentette

              -1948-tól általános iskola, melyben 1971-ben a kerületben elsőként testnevelés

                tagozat indult

              -1991-től az általános iskola gimnáziumi osztállyal bővült.

 

Tárgyi feltételek

           A Telepy Károly Testnevelés Szakosított 12 Évfolyamos Iskola  a középső Ferencvárosban modern házakkal szegélyezett épület, mely 1896- 1898-ig épült.

1969-ben indult a testnevelés tagozat az országban az elsők között.

           Az 1997/98-as tanévben iskolánk a Bp. IX.ker. Telepy u. l9. sz. alatti 37251 hrsz-ú,

1823 négyzetméter alapterületű üres területtel gyarapodott, melyből szabadidős udvart alakítottak ki a napközis tanulók részére.

           Az épületben 33 tanterem, 2 tornaterem, aszfaltozott sportudvar, a pincében 2 tornaszoba van. A tornatermeknél kevés a zuhanyozó.

A tisztálkodási és mellékhelyiségek száma az iskola létszámának megfelelő, felszereltsége

elavult, helyenként felújításra szorul.

           Az eredetileg csak könyvtárnak használt termet is be kell vonni a tanításba a megnövekedett tanulói létszám miatt. Éppen ezért önálló tanulói könyvtár kialakítása

szükséges, különös tekintettel a NAT-ban foglalt elvárások miatt. A könyvtár állományának mennyisége és minősége közepes. A gimnáziumi tanulók részére a könyvtár felszereltsége igen hiányos, sürgős fejlesztést igényel. A pedagógusok szakkönyvtárának kialakítását tervezzük.             

A tanítás szaktantermekben folyik.

Taneszközeink, tanszereink, audiovizuális eszközeink részben rendelkezésre állnak, de folyamatos pótlásuk szükséges.

Iskolarádiónk folyamatos működését megfelelő technikai eszközök biztosítják.

Az informatika teremben az oktatás hálózat segítségével történik. A terem felszereltsége

minőségileg állandó fejlesztést igényel, a munkaállomások száma  megfelelő.

Az étkezés melegítőkonyhás ebédlőben történik.

Az iskolában hatványozottan sok a hátrányos helyzetű tanuló, ezért az intézmény főállású gyermek és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz.

A diákélet színesebbé tételének segítése érdekében főállású szabadidő szervező tanárt alkalmazunk.

Rendelkezünk kerámiaégető-kemencével egy külön helyiségben.

Az iskolai Diákönkormányzat kezdeményezésére tervezzük az iskolai újság beindítását.

Tanulói összetétel

Az általános iskola beiskolázási területe Középső-Ferencváros. A gimnázium beiskolázási területe országos. A 9. évfolyamba eredményes magyar és matematika felvételi vizsgával lehet bekerülni. A kétszintű érettségit szintén a tanulói igények szerint szervezzük.

Gimnáziumi felvételi eljárás

 

Külső jelentkező esetében:

-írásbeli felvételi vizsga matematika és magyar tárgyakból

-sport osztályba fizikai képességek felmérése ill. az iskola helyi jelentkezési lapjának kitöltése

-felvételi beszélgetés (nem tananyag)

- a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsga eredményét elfogadjuk, saját írásbeli felvételink helyett,  ha a tanuló gondviselője ezt kéri

 -a felvételre javasoltak névsoráról (ideiglenes felvételi jegyzék) az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján adunk tájékoztatást.

-a felvételi rangsort a felvételi pontok alapján képezzük, amelyek a következőkből tevődnek össze:

      Azonos felvételi eredmények esetén figyelembe vesszük, hogy az iskola és az adott egyesület között van-e érvényes együttműködési megállapodás.

 

Saját tanulónk esetében

A 8. osztályt eredményesen elvégzett tanulóink, ha felvételüket kérik az általános gimnáziumi osztályba, akkor tanulói jogviszonyuk folyamatos. Nyelvi csoportba sorolásuk a nevelőtestület hatáskörébe tartozik.

 

A nyelvi előkészítő, sport osztályba való felvétel feltételei:

 

 

A nyelvi előkészítő, sport osztályba (sportiskolai programmal bővítve) való felvétel feltételei:

 

 

Fizikai képességszint mérése

 

  1. Medicinlabda dobása  fej fölött hátra

Lányok 3kg

Fiúk      4kg

  1. Helyből távolugrás
  2. Kötélmászás, fiúknak függeszkedés
  3. Ingafutás
  4. Súlypont emelkedés
  5. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
  6. Hasizom felmérés

 

A tanulók átvételének feltétele

Az iskola bármely évfolyamára a testnevelés szakosított, ill sport osztályba jelentkezőnek képességmérésen kell megfelelnie. A jelentkező mérését a testnevelés munkaközösség végzi.

 

Amennyiben nem teljesítik a követelményeket :

A testnevelés szakosított tantervű osztályból a nevelőtestület véleménye alapján másik osztályba áthelyezhető az a tanuló, aki nem teljesíti a testnevelés tantárgy követelményeit.
Az áthelyezést az osztályfőnök vagy a testnevelő tanár kezdeményezheti.

 

Diákjaink összetétele magatartási és tanulmányi szempontból egyaránt vegyes. Előfordul a

több tantárgyból történő bukás, de emellett a kimagasló tanulmányi teljesítmény is.

Elsősorban a sport és a képzőművészet területén érnek el rendszeresen sikereket tanulóink.

Személyi feltételek

A pedagógusok, szakmai képzettségüket tekintve a Közoktatási Törvényben előírtaknak megfelelően egyetemi, illetve főiskolai végzettségűek.

Az iskola egyszemélyi vezetője az igazgató, munkáját az igazgatóhelyettesek segítik.

Az iskolai adminisztráció az iskolatitkár feladata.

Az intézmény gazdasági feladatait a gazdasági iroda munkatársai végzik, melynek irányítója

a gazdasági vezető.

A technikai személyzet létszámát és felkészültségét illetően megfelelő az iskolában adódó

feladatok ellátására.


 

Az iskola nevelési és oktatási céljai

 

Iskolánk egy alap-és középfokú közoktatási intézmény, melyben nyolc osztályos általános iskolai, négy és öt évfolyamos gimnáziumi,  képzés működik, amely feladatát a Közoktatási Törvény alapján látja el. A 2004/2005-ös tanév óta nyelvi előkészítő gimnáziumi osztály is indul.

 

            A képzési idő: 8+4 ill. 5 év

 

Az iskola fő feladata a tanulók számára a tudományos alapokon nyugvó korszerű, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése mellett fogékonnyá és befogadásra alkalmassá tenni a tanulókat, hogy kreatívvá válva munkájukat az önállóság hassa át.

 

Az iskola problémákkal terhes háttere megkívánja, hogy differenciált foglalkozásokkal biztosítsuk a tanulók továbbhaladását, felzárkóztatását, értékeik felszínre hozását. A gimnáziumi tanulóinkat felkészítve az érettségire, alapvető feladatunknak tartjuk a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek megteremtését, jól képzett, korszerű ismeretek birtokában levő, állampolgárok nevelését.

 

A hazai oktatási fejlesztés irányait figyelembe véve a tartalomba ágyazott képességfejlesztéseket tartjuk szükségesnek. Célunk a kompetencia fejlesztés az EU kulcskompetenciáknak megfelelően. Ennek feltétele a jól kiválasztott tananyag és tanítási tartalmak, valamint elengedhetetlen a pedagógiai módszertani kultúra megújulása. Eszközei a cselekvésből kiinduló gondolkodás, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztés, a cselekedtető tanulásszervezési módok .

 

Az anyanyelvi nevelés kiemelt helyen áll életünkben, a felnövekvő diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben- - oktatásban. Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és színvonalára. Az anyanyelvi nevelés felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulás és önművelés képességét.  Magas óraszáma és az ehhez kapcsolódó korrepetálás biztosítja a továbbhaladást. Negyedik osztálytól az anyanyelv tantárgy néhány órájába drámapedagógiát is beiktatunk. Külön szakkörön fejlesztjük a legtehetségesebbeket.

 

Oda kell figyelni a más-más ütemben fejlődő tanulókra, egyéni fejlesztésük szükséges. Ennek érdekében a tanulás szervezésében módszerként a differenciálást alkalmazzuk. Az egyéni foglalkozások lehetőséget biztosítanak a felzárkóztatásra, másrészt a tehetséggondozásra.

A szülők és a diákok részéről a továbbtanulás, illetve majdani munkába állás esélyeinek növelése érdekében megnőtt az igény az idegen nyelv és az informatika ismereteinek elsajátítása iránt.

 

Emelt szintű képzést csak a jelenleg érvényben lévő kötelező érettségi tantárgyakból tudunk biztosítani, a későbbiek során – az igényeknek megfelelően – egy, esetleg több természettudományi tárgy emelt szintű oktatását tervezzük.

 

A nyelvtanulás 1. osztálytól 3. osztályig választható angol, német, francia és orosz nyelvekből heti 1 órában, 4. osztálytól kötelezően tanulnak a gyerekek egy élő idegen nyelvet heti 3 órában. A 9. évfolyamtól két idegen nyelv tanulása kötelező, a választék angol – német – francia – orosz nyelv. Az igényeket felmérve lehetőséget biztosítunk iskolánkban délutáni órakeretben idegen nyelv tanulására.

 

 A nyelvtanulás fontosságát felmérve nyelvi előkészítő osztályt indítottunk a 9. évfolyamon. Ezzel bekapcsolódtunk az OM által meghirdetett mozgalomba az EU csatlakozás kapcsán a magyarság esélyegyenlőségének növelésére.

 

Az informatikát 4. osztálytól oktatjuk a NAT bevezetésével. Kiemelten foglalkozunk az informatika oktatásával a nyelvi előkészítő osztályokban.

 

A testnevelés, a mindennapos testedzés hagyományainknak megfelelően iskolánk egyik meghatározó profilja. Évfolyamonként egy-egy sport osztályt indítunk az 1-8. évfolyamon, egy-egy sport tanulócsoportot indítunk gimnáziumban a nyelvi előkészítő osztályban. Folyamatos napi kapcsolatot tartunk a tanulók szakedzőivel, hogy együttműködve biztosíthassuk tanulóinknak az érettségire való felkészülést. A sportosztályok órarendjében beépíthetők az edzések, így az  órabeosztásuk   eltérő lehet.

 

Nagy gondot fordítunk a művészeti nevelésre. Ilyen irányú elfoglaltságokon a tanulásban gyakran kudarcot szenvedő gyermekek is sikerélményhez juthatnak, megmutathatják ez irányú tehetségüket, értékeiket. A zeneiskola tanárai oktatnak iskolánkban a délutáni órákban. Színvonalas zenei produkciókkal iskolai és egyéb rendezvényeken lépnek fel tanulóink.

Alapvető pedagógiai elvünk, hogy programunk azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Pedagógusaink nyitottak a gyermekekkel való őszinte beszélgetésekre. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket igyekszünk időben feltárni az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi munkát segítő pedagógusokkal együttműködve.

 

Többirányú tevékenységünkkel a szociális hátrányokat és a tanulási nehézségeket kívánjuk enyhíteni.

 

A diákönkormányzat munkája is egyre fontosabbá válik, hiszen a NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át.  A DÖK képviselők elemi joga és kötelessége, elsősorban a 9-12. évfolyamon, hogy a törvényesség őreként segítséget nyújtsanak az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételében.

Az általános iskolai tanulók együttműködnek a gimnáziumi DÖK-kel, de önálló egységet alkotnak, hiszen céljaik, gondjaik, feladataik életkoruknál fogva erősen eltérőek.

 

Iskolán kívüli szervezett tevékenységekkel egészítjük ki tanulóink ismereteit. Erdei iskolát, kirándulásokat, rendezvénylátogatásokat szervezünk.

 

Az iskolai hagyományokat továbbra is ápolni, illetve gazdagítani kívánjuk.

 

Pedagógiai munkánk fejlesztéséhez elengedhetetlen pedagógusaink folyamatos továbbképzése.

 

Olyan nevelői testület kialakítására törekszünk, melyre jellemző - különösen 8+4 illetve 5 évfolyamos speciális funkciójú feladatunkra tekintettel- a globális feladatok együttes vállalása.

 

Pedagógiai programunk eredményes megvalósításához szükségesnek tartjuk a kerület és a főváros pedagógiai munkát segítő, illetve azt kiszolgáló intézményeivel való még hatékonyabb kapcsolat fenntartását.

 

 

 

A testnevelés és sport program sajátosságai

 

A testnevelés és a sport iskolánk hagyományosan kiemelkedő területe.

A  sportosztályok órarendjében beépíthetők az edzések, így az  órabeosztásuk   eltérő lehet.

A testkultúra tartalmazza a test egészségét, teljesítőképességét, a testi-lelki képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékenységeket, a tevékenységek űzéséhez szükséges eszközöket, valamint e tevékenységek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, kiemelten a testnevelés- és sporttudományban.

A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók kiegyensúlyozott személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akiknek a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.

A sport funkciói:

A testnevelés elsősorban pszichomotoros dimenzióban fejleszti a személyiséget. A pszichomotoros készségek és képességek szisztematikus fejlesztése a mozgásműveltség kialakítását és egyben a cselekvéssel megoldható életfeladatok elvégzésére és teljesítésére való felkészülést is jelenti.

 

A testnevelés és a sport hozzájárul az iskolai tehetséggondozás és hátránykompenzálás problémakörének megoldásához is, hiszen vannak pszichomotoros területen kiemelkedő tanítványaink.

 

A testnevelés tanítása során a tanulók teljesítményét rögzítő mérési eredmények dokumentálása, statisztikai és egyéb szakmai kiértékelése, a visszacsatolás alkalmazása a tanítás-tanulás hatékonyságát, szakmaiságát és eredményességét szolgálja.

 

Az iskola sportprogramjának összhangban kell lennie a helyi és egyedi igényekkel és a tanulók motiváltságával. A fejlődés a fizikai terheléshez való sikeres alkalmazkodást és a tananyagba épített mozgásanyagok elsajátítását jelenti. Célunk az, hogy a tanulók igényei minőségileg változzanak, motiváltságuk növekedjen, azaz egész személyiségük fejlődjön.

 

A testneveléshez és sporthoz szükséges és ennek során alakuló, fejlődő kompetenciák:

 

A sport-kooperáció a demokrácia egy előkészítő iskolája. Ahogy a demokratikus állam sem tud boldogulni a kölcsönös segítség és a versenyzés egybeolvadása nélkül, úgy a sportoló társadalomnak is alapja a demokrácia. A sportban a fejlődő emberért való közösség és a közösségi érdek szempontjai egymást áthatva érvényesülnek.

 

A sportoló nevelése több színtéren zajlik: család, iskola, egyesület. Együttműködő kapcsolatuk elengedhetetlenül szükséges. Alapvető tényező a szocializáció, mivel értékorientációjával a sport iránti igényt is a család teremti meg, illetve modellként szolgál a felnövekvő generációnak. A családhoz hasonló szerephez jutnak az edzők, a testnevelők, akik megszerettetik a sportolást, a mozgás gazdag életmódot.

 

Ahol a verseny, a munka, a fegyelem jelentős értékmeghatározó, értékalkotó, ott a sport kiemelkedő szerepet tölt be. A jellemformálás, a fegyelmezettség, versenyszellem, a fizikai és a szellemi fittség mind-mind meghatározóak az értékorientációban. Ezek az értékek a sport révén beépülnek a gyerekek értékrendjébe. A sportban a motívumok oldaláról elsősorban a győzni, az együtt lenni, az egészség, a fittség, a játék és a szórakozás motívuma a meghatározó.

 

A testnevelés alkalmas a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére. A sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget.

 

A sporttevékenység során eredményesen fejleszthető az önfegyelem, a kitartás, a bátorság, az akaraterő, a küzdeni tudás, az önbizalom, a fájdalomtűrés. Reális önértékelést alakíthatunk ki. Ezen személyiségvonások szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez és egyéni életük, boldogulásuk optimális feltételeinek megteremtéséhez.

 

Amennyiben ezen tulajdonságok a testnevelés órákon és az edzéseken rögzült magatartásjegyekké válnak, áttevődhetnek az élet más területére is. A testnevelők feladata, hogy tudatosítsák a tanulókban a sporton keresztül megszerzett és megszilárdult személyiségvonások jelentőségét, ezáltal befolyásolni lehet a diákok viselkedését.


 

Kapcsolataink:

 

Az intézmény fenntartójával, valamint az Oktatási és Sport Irodával együttműködve dolgozunk.

 

Sportegyesületekkel az eddigi gyümölcsöző kapcsolatot fenntartjuk és lehetőség szerint bővítjük.

 

A kerület óvodáival folyamatosan együttműködünk.

 

A kerület iskoláival megvalósul a lehetséges közös feladatok vállalása, úgy tanulmányi versenyek, sportversenyek terén, esetleg közös pályázatokkal, programokkal.

 

A kerületi munkaközösségek tevékenysége, segítsége számunkra kedvező.

 

A kezdő szakaszban szakvezetők irányításával pedagógiai gyakorlatukat végzik a

Budapesti Tanítóképző Főiskola hallgatói, valamint itt tarthatják záró- és vizsgatanításaikat.

A továbbiakban tervezzük a kapcsolatok kiépítését más műveltségi területeken is különféle

Tanárképző ill. továbbképző intézményekkel.

 

Munkánkat eredményesen segítik a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, és a

Családgondozók.

 

Az iskola és a szülők együttműködését a szülői értekezletek, fogadóórák, a nyílt

tanítási napok, a családlátogatások és a mindennapos kapcsolattartás jellemzi. A szülői választmány a szülők törvényben meghatározott jogait gyakorolja. Segítve ezzel is a hatékony, jogszerű együttműködést.

 

            A sport képzés a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézettel történő együttműködésen alapszik.


 

Az iskola működésének leírása

 

Az oktató - nevelő munka osztálytermi és szaktantermi rendszerben folyik. Az l-4. évfolyamig osztálytermekben és ezeket csak szakórák, illetve csoportbontás esetén hagyják el.

 

A tanítás l-6. évfolyamon reggel 8 órától 7-12. évfolyamon esetlegesen 9 órától kezdődhet

és az órarend szerint folyamatosan tart. A sport osztályokban a  képzés az oktatás legkésőbb 11.50 órától kezdődhet, és akár egyéni tanrenddel is folyhat.

A kompetencia alapú oktatáshoz lehetőséget biztosíthatunk két negyvenöt perces tanóra összevonására.

Az intézmény helyi tanterve, közös követelmények

 

Helyi tervünkbe azokat az elveket foglaltuk bele, melyek azon műveltségelemeket tartalmazzák, melyek alapozása és fejlesztése minden műveltségi területhez egyaránt köthető.

 

Az anyanyelvi nevelés kiemelt feladat, mely átszövi az egész nevelés-oktatási folyamatot. Elengedhetetlen feltétele a nemzeti kultúrához való kötődés kialakításának, történelmünk megismerésének, a hazaszeretet-érzés kialakításának. Továbbá alapozója a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltésének, tiszteletben tartásának.

 

Az anyanyelv minél teljesebb megismerése, a kommunikációs képességek elsajátítása lehetővé teszi az információáradatban való eligazodást, az információk alkotó felhasználását, továbbítását. Alapja az önálló ismeretszerzésnek, véleményformálásnak, -kifejtésnek.

 

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék az egyetemes kultúra eredményeit. Legyenek nyitottak a másság iránt.

 

A műveltség eleme legyen a környezetvédő magatartás. A diákok ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, felelősséggel viseltessenek élőhelyünk sorsa iránt. Ismerjék fel az e körbe tartozó állampolgári kötelességüket, gyakorolják jogaikat.

 

Lényeges a testi és lelki egészség fontosságának tudatosítása. Az iskolai környezet példát nyújt az egészséges életvitel terén.

 

Törekszünk az esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a helyes tanulási technikák kialakítására, a fegyelem és a tanulási értékek megerősítésére.

 

A pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységünk során igyekszünk a lehetőségeket összehangolni a szülők és a gyerekek elképzeléseivel. Célunk az önismeret fejlesztése.

 


 

Az iskola tevékenység rendszere

 

Kötelező tanulási tevékenységek

 

Az oktatás fő színterei a kötelező tanítási órák. A heterogén tanulói összetétel a kötelező tanítási órákon túl egyéb tevékenységi formák működtetését is megkívánja. 

 

Csoportbontásos rendszerben tanítjuk 9-10. osztályban a matematikát, így lehetőség van, hogy az eltérő képességű és különböző ütemben haladó tanulók is alaposabban elsajátíthassák az alapvető matematikai készségeket, összefüggéseket. A tehetséges tanulók gyorsabb ütemű haladásával magasabb szintű képzést kapnak.

 

Az idegen nyelv oktatása is csoportbontásban történik, mivel egy adott osztály két idegen nyelvet tanul /angol, német, francia/.

 

Egy-egy értékelési fázis után a tanulóknak lehetőségük van az adott évfolyam másik csoportjába kerülni, amennyiben a tudásuk ennek megfelel. A szülő, a tanuló és a szaktanár egyaránt kezdeményezheti az átkerülést.

 

A technika és informatika tantárgy hely- és eszközigénye miatt 22-nél nagyobb osztálylétszámnál csak csoportbontásban tanítható.

 

A testnevelést az óraszám lehetőségektől függően a szakosított osztályokban ill. sportosztályokban és gimnáziumban nemek szerinti bontásban tanítjuk.

 

Az iskolában történő igen sokrétű képzés hatékony megvalósulása érdekében a csoportbontáson, a kötelező tanítási órákon túl egyéb, tanórán kívüli fakultatív tevékenységeknek is helyet biztosítunk. Az iskolai tevékenységrendszer tanulóink sokoldalú személyiségfejlesztését szolgálja.

 


 

A kötelező tanítási időn túli iskolai foglalkozások

 

            - felzárkóztatás, fejlesztés, korrepetálás

            - iskolán kívül szervezett programokra kísérés

            - felkészítés versenyekre

            - szakköri foglalkozások

            - diákönkormányzati programok

            - könyvtárhasználat

            - számítógép órán kívüli használatának lehetősége

            - sportfoglalkozások

            - előkészítő tanfolyamok

            - nyelvtanfolyamok

            - tanulószoba

            - napközis foglalkozás

            - táborozás, kirándulás, erdei iskola

            - pályaválasztási, pszichológiai, egészségügyi tanácsadások

 

A fenti szolgáltatások alanyi jogon megilletik a beiratkozott tanulókat. Többségük a fenntartó hozzájárulásával működnek, tehát térítésmentesek.  Térítésesek, azaz a szülői, tanulói hozzájárulással működnek: egyes sportfoglalkozások, előkészítő tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, táborozás, erdei iskola.

A tanórán kívüli alapvető tevékenységi formák

 

Napközis csoport: az 1-6. évfolyam tanulóiból szerveződik szülői igények alapján. Létszám függvényében vegyes évfolyamú csoportok is szervezhetők

Tanulószoba: 5-10. osztályos tanulók délutáni tanulását, felkészülését szolgálja. A tevékenységi formában való részvételre javaslatot tehet az osztályfőnök és a szülő, amennyiben a tanuló otthoni felkészülése nem biztosított. A foglalkozás keretébe szaktanári korrepetálás is bele van építve.

Szakkör: feladata a tanulók tehetségének, érdeklődésének, alkotásvágyának kielégítése, hogy szabadidejüket tartalmasan tölthessék el, ismereteiket gyarapítsák, valamint  kielégíthessék mozgási és sportolási igényüket. Ezen óraszámok a Törvényben előírt választható kereteken belül vehetők igénybe. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A Sportiskolában az érettségire való sikeres felkészülést a választható órakeret, az egyéni korrepetálás, és a tanulószoba biztosítja.

 

Az általános iskolai oktatás hagyományos, nyolc évfolyamos keretben működik. Ez az a szervezeti keret, amely széles körben biztosítja az alapműveltség megszerzését.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat iskolánkban egymással szorosan összefüggő színtéren kívánjuk megvalósítani.

Tanórai kereteken belül eddig is, ezután is hangsúlyt fektetünk általános iskolában a játékos tanulás különböző formáira, melyet a tantervbe tematikusan beépítve fellelhetünk (ld. magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret stb.). Napközinkben szakképzett pedagógus segíti a mindennapi játék sokszínűségének megvalósítását.

A tanórán kívüli foglalkozások száma rámutat arra, hogy diákjaink igényeiknek, tehetségüknek megfelelően választhatnak különböző tevékenységi formákat, beleértve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeket, majd szintén iskolai kereteken belül meg is mutathatják munkájuk eredményét. Ilyen keretek ünnepeink és egyéb kulturális rendezvényeink.

Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink - életkoruknak megfelelő súllyal - legyenek képesek felelősségteljes, szabad döntésekre. 

A nevelő szerepe ma különösen fontos az iskola életében. A helyes önismeret és az empátia olyan alapképességek, melyek forrásai minden szeretetteljes megnyilvánulásnak, értékközvetítésnek. A jó példa nevelési értéke felülmúlja minden más pedagógiai módszer hatékonyságát. Az iskola keresi azokat a fórumokat és közösségi alkalmakat, amelyeken ismerteti és megvitatja a szülőkkel nevelési elképzeléseit, a megvalósítás lehetőségeit. Ilyenek a szülői értekezletek, fogadóórák,  nyílt napok.    


 

 

A velük született adottságokat, motívumokat, hajlamokat a környezet kultúrája, szokásai, normái, a velük szemben támasztott elvárások befolyásolják, ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása.

 

A személyiségfejlesztés nem elkülönülő tanóra feladata, szükséges integrálni az oktatás – képzés rendszerébe. Fontos, hogy minden felzárkóztatással foglalkozó pedagógus informált és felkészített, felkészült legyen ezekre a feladatokra. Feltétlenül szükséges a tágabb szociális háló igénybevétele (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő, Önkormányzat Szociális Irodája stb...), lehetőség szerint szociális munkás, szociálpedagógus, pszichológus bevonása a  munkába.


Az e tanulói körben végzett pedagógiai munkának nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a tanuló elfogadja a pedagógus szerepét, hajlandó legyen együttműködni vele. A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. Figyelembe véve az alacsony szocializációt, a rossz élményeket, a korábbi iskolai kudarcokat, célszerű a szabadidős tevékenységeket is irányítani, megszervezni, célirányosan felhasználni. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék - mind - mind a nevelés, szocializáció színterei.) Tekintettel arra, hogy az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának tantárgyi megjelenítése, a foglalkozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben sem hatékonyak, sőt sok esetben ellenkező hatást is kiválthatnak. A feladatot sem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők emberi kapcsolatok kialakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására.

 

A ledolgozandó hátrányok sokfélék lehetnek, fiatalonként különbözőek. Ahhoz, hogy bármilyen pozitív irányú változást elérjünk, ismernünk kell azokat a személyiségfejlődési modelleket, melyekhez munkánk során közelítenünk kell.

 A szocializációs folyamatnak több összetevője van. Az egyik az önkontroll kialakulása, ez az a képesség, mellyel a személy vágyai kielégítését késleltetni tudja, s a másik fontos szocializációs tényező a közösség szokásaihoz, normáihoz való igazodás, azok megtanulása, interiorizálása (belsővé tétele). A személyiségfejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat

-         teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, ahol a tanulók egyéni érdeklődési körük igényeit is kielégíthetik: pl: iskolarádiózás, színkör, alsóbb évfolyamokon klubnapközi - kreativitásukat, esztétikai érzéküket fejleszti.

-         fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat. Az osztályfőnöki  órák sok lehetőséget nyújtanak ezeknek a személyiségjegyeknek a fejlesztésére. A közös osztályprogramok, kirándulások, közös cél érdekében végzett feladatok /pl. papírgyűjtés /szintén az együttműködési készséget, akaraterőt, kapcsolatteremtő képességet fejlesztik.

-         Célunk, hozzájárulni egészséges életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. A helyes táplálkozásra való rávezetéseként már alsó tagozaton vannak olyan próbálkozások, hogy gyümölcsnapot, salátanapot tartanak. A testedzés, a jó fizikai erőnlét szintén a harmonikus személyiség része. Iskolánk erre különösen nagy gondot fordít, miután testnevelés tagozatos az oktatás. Úszás-, és korcsolyaoktatásban alsó tagozatban minden tanuló részesül, és minden csapatversenyen, sportrendezvényen részt veszünk a kerületben. Tömegsport szintjén hozzájárulunk tanulóink „ép testéhez”. Társadalmi megmozdulásokon is képviseljük iskolánkat.

 

Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia).

 

 

 

 

Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát

 

A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek

– Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés)         Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára.      Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Tanórákon kívül iskolánk megpróbálja motiválni tanulóit házi, kerületi versenyeken való részvételre. Színházlátogatás, múzeumlátogatás, énekkar, művészeti szakkörök, színjátszás, könyvtárhasználat szintén az etikai, esztétikai nevelés felé nyújtott többlet.

-         A hazával, nemzettel kapcsolatos értékek közvetítése szintén hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához. Hazánk megismeréséhez hozzájárulunk hagyományaink őrzésével (nemzeti ünnepeink méltó megünneplésével pl. megfelelő öltözékkel). A néptáncot tanuló osztályok több ismeretet sajátítanak el néphagyományainkból. Szülőföldünk megismeréséhez jó lehetőséget adnak az erdei iskolák, nyári táborok, tanulmányi kirándulások. 

   

Az élet értékei

–  Az élet tisztelete és védelme.

–  A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása.

–  Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása.

–  Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése.

–  Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése).

 

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek

–   A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése.

–   A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása.

–   A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése.

–   Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése.

–  A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása.

–  A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása.

–   Kulturáltság a magatartásban és a kommunikációban, udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása.

–   A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása.

 


 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:

- a tanórák,

- a napközi,

- az osztályfőnöki órák,

- a korrepetálás,

- a séta és a kirándulás,

- a szakkörök,

- más, korábban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások,

- a diákönkormányzati munka,

- a szabadidős tevékenységek.

 

Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a kulturált közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához, a toleráns viselkedés kialakulásához,

- az együttérző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

 

Fontos továbbá, hogy az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, hanem a tanulók egyéni képességét, beállítódását, szociális és társadalmi helyzetét figyelembe véve közösségbe integrálódva fejleszti a tanulók személyiségét.

 

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztésben nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen

- megjelenésével,

- viselkedésével,

- beszédstílusával,

- társas kapcsolataival

az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

 

Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló

- ismerje meg és alkalmazza azokat az alapvető szabályokat, amelyek egy közösségen belül a harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenül szükségesek;

- ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit;

- sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek

- ismerje hazánk helyét az Európai Unióban, sajátítsák el az európai normákat

 

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló

- Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt, becsülje meg ezeket.

- Legyen érzékeny közvetlen környezetének állapota iránt, kapcsolódjon be értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

- Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.

- Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

- Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges figyelemmel kísérni és segíteni a tanulók személyiségfejlődését.

Ennek érdekében törekedjünk arra, hogy minden tanuló

- Ismerje meg környezetének leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőjét és tudja alkalmazni ezek elkerülésének módjait. Pl. a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzését.

-    Tanuljon meg alkalmazkodni másokhoz.

-    Tanuljon meg hozzájárulni a jó közösségi szellem kialakításához.

- Készüljön fel arra, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, és emiatt folyamatos tanulás vár rá az iskola befejezése után is.

-   Felnőtté válása során legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

 

A közösségfejlesztéssel, ezen belül a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos faladatokat a tanár a tanórákon az alábbi módon segítheti:

- A tananyag elsajátítása során figyelembe veszi a tanulók kezdeményezéseit.

- Az óravezetéssel hozzájárul a demokratikus légkör kialakulásához.

- Hozzájárul a közvetlen tapasztalatszerzéshez.

- A közvetlen tapasztalatszerzéssel elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.

- Elegendő lehetőséget biztosít a közösségi cselekvések kialakításához.

- Megalapozza a nemzettudatot, elmélyíti a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

- Ösztönzi a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet.

- Képessé teszi a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.

- Segít kialakítani a tanulóban egy bátorító, vonzó jövőképet, mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokásrend kialakulását, és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését.

- Kialakítja a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv.

- Kifejleszti a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét.

- Ismereteket ad a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, az egészségi állapot javításának lehetőségeire.

- Figyelmet fordít a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, a szexuális kultúra kialakulására.


 

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

 

Kiindulási feladataink:

 

-A gátló, akadályozó tényezők feltárása.

-A zavarok és a tanulási problémák összefüggései.

-A családi háttér feltérképezése.

-A család pontos, korrekt tájékoztatása.

-Kapcsolatfelvétel a segítő szakemberekkel:

     -pszichológus
      -pszichiáter
      -szociálpedagógus
      -szociális munkás
      -fejlesztő pedagógus
      -gyermekvédelmi felelős
      -védőnő

 

Általános elvek:
- Megfelelő pedagógiai légkör, ami:

- elfogadó
- bátorító
- toleráló
- támogató.

- A gyermek korcsoportjában tartása.

- A differenciálás módszerének alkalmazása.

- Folyamatos én-erősítő visszajelzések adása.

- Az önmagukhoz viszonyított fejlődés állandó értékelése.

- Rendszeres kapcsolattartás a családdal és a segítő szervekkel.

- Konstruktív problémakezelés:

- a nyílt konfrontáció lehetősége,
            - problémamegoldó konfliktuskezelés,
            - türelem,
            - rendszeres team munka, esetmegbeszélés a tanulók nevelőivel, a segítő szakemberekkel.

 

Mindezen elvek következetes betartásával jó eredmény érhető el.  Amennyiben a zavar oly súlyos, hogy a team számára is kezelhetetlen, segítséget kell nyújtani a megfelelő szakintézmény megtalálásához.


 

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

A nevelés végső célja az egyén képességeinek kibontakoztatása, önmaga és a társadalom hasznára.

 

A pedagógusok fontos feladata, hogy segítsék a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakozását.

 

A tehetség-összetevők:

- Átlag feletti képességek

- Kreativitás

- Motiváció (feladat iránti elkötelezettség)

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

Első lépés az azonosítás. Ezt valamennyiünk, akik a tanulóval valami módon foglalkozunk, feladatunknak tekintjük. A pedagógus gondoskodik arról, hogy az egyéni fejlesztési eljárást munkatársaival kialakítsa, tudatosítsa és eredményét figyelemmel kísérje.

Fejlesztési eljárásainkat minden esetben a tanuló szüleinek egyetértésével szervezzük meg.

 

Fejlesztési eljárások:

-         a tanórai munkában a fejlesztési igények differenciált figyelembe vétele,

-         egyedi feladatok kijelölése, a végrehajtás segítése és ellenőrzése,

-         a fejlesztés irányának megfelelő tanórán- és iskolán kívüli lehetőségek felderítése és a gyermek által történő igénybevételének biztosítása, tevékenységének figyelemmel kísérése,

-         a képesség kibontakoztatását elősegítő alapképességek kiemelt fejlesztése,

-         a pályaorientációnál az elért eredmények felhasználása,

-         a tanuló közreműködésével a fejlesztést irányító tanár kiválasztása, aki adottságai révén a leginkább segítheti a tanulót,

-         1-3 fős csoportban fejlesztési idő biztosítása,

-         a tanuló versenyeztetése,

-         ha a tanuló kiemelkedő képessége iskolánk keretein belül már nem fejleszthető, segítséget kell adni a szülőnek a továbblépés megszervezéséhez, lebonyolításához.

-         Segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy továbbtanulási irányának és helyének megválasztásakor a fejlesztés a továbbiakban is megoldható legyen.

 

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység a testnevelésben és a sportban.

Számunkra a legfontosabb feladat (az adott körülmények között) a tehetség ígéretek azonosítása, irányítása, ellenőrzése és segítése a lehetséges legmagasabb szint elérésére. Ezen cél érdekében iskolánkban a testnevelés és a sport iránt fokozottan érdeklődő tanulók képességeinek kibontakoztatására, valamint a versenysport utánpótlás nevelésének elősegítése céljából külön óraterv és tanterv szerint oktató testnevelési osztályok működnek.

 

A testnevelési osztályok feladataikat az FTC-vel és más utánpótlást nevelő sportegyesülettel együttműködve valósítják meg.

 

A tehetségek kibontakoztatása szempontjából kiemelt jelentőségűek a különböző versenyek, mérkőzések. A háziversenyeken és házibajnokságokon kívül lehetőséget biztosítunk tanulóink számára a kerületi versenyeken való részvételre 12 különböző sportágban.

 

Főként a gimnáziumi osztályokban tanuló élsportolóink számára lehetőséget biztosítunk a magántanulói státuszra, óralátogatási kedvezményekre, felzárkóztató korrepetálásokra.

 

 A sportosztályok órarendjében beépíthetők az edzések, így az  órabeosztásuk   eltérő lehet.

 


 

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

 

Legfontosabb az iskolába lépő gyermek állapotának helyi felmérése.

  A felmérést minden olyan tanulónál el kell végezni, aki az iskola tanulójává válik.

    Történhet

-         mozgás

-         figyelem       felméréssel

-         percepció 

-         ember, családrajz készítéssel

-         speciális szűréssel

(Fontos, hogy csak szülői beleegyezéssel.)

A nevelési tanácsadóból illetve szakértői bizottságtól érkező szakvéleményt a fejlesztő pedagógus által vezetett nyilvántartásban kezeljük.

 

A szakértői vélemény alapján készülő felmentési határozatok egy példánya szintén ide kerül.

 

A fejlesztő pedagógus megismerteti a tanuló osztályfőnökével a szakvélemény tartalmát. Az osztályfőnök érdemben tájékoztatja ezekről az információkról az osztályban tanító szaktanárokat. (aláíratja a szakvélemény egy példányát)

 

 Felzárkóztató program kidolgozása

 

A felzárkóztatás időbeni beosztása – heti minimum 2 alkalommal, maximum 5 fővel (mozgásterápiánál maximum 10 fő, míg Sindelar  és diskalkuliánál csak egyénileg lehet.

 

Alsó tagozatban a délelőtti órákba beépítve valósítjuk meg. A mozgásterápia lehetőség szerint legkésőbb az 5. órában, míg a specifikus és teljesen egyéni fejlesztések 6. vagy 7. órában történik. Az alsó tagozatban az osztálytanítókkal, hogy a fejlesztések milyen tanórák idején történjenek.


Felső tagozatban 6. vagy 7. órában, kivételes esetben 8. órában folyik a felzárkóztatás.

A fejlesztő órákat különösen felső tagozatban úgy kell összeállítani, hogy átjárhatóak legyenek.

 

A szakértői véleménnyel rendelkező tanulók fejlesztése a fejlesztő pedagógus által történik.

 

    Alsó tagozat

 

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

mozgásterápia

mozgásfejlesztés

diszgráfia

diszgráfia

percepció fejlesztés

percepció fejlesztés

diszkalkulia

diszkalkulia

 

diszgráfia

szövegértés

szövegértés

 

diszkalkulia

 

tanulási technikák elsajátítása

 

A másfajta sajátos nevelési probléma fennállása pl. hallássérült, vagy mozgássérült, vagy látási károsodás egyéni elbírálás alá esik, és egyéni fejlesztési terv alapján történhet

 

Felső tagozat 5. –  8. évfolyam

-         disgráfia

-         dislexia

-         discalkulia

A felzárkóztatási program kidolgozása a felmérések alapján a Helyi tanterv segítségével történik

 

A 4. osztály év végi  felmérése, valamint az 5. osztály év eleji felmérése

Az 5. osztály év végi felmérése, valamint a 6. osztály év eleji felmérése

A 6. osztály év végi felmérése, valamint a 7. osztály év eleji felmérése

A 7. osztály év végi felmérése, valamint a 8. osztály év eleji felmérése alapján kell kidolgozni a felzárkóztató programokat.

 

Gimnázium

 

A kilencedik és tizedik, valamint tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító szakasz időszakában speciális felzárkóztató korrepetálást kell bevezetni.

 


 

Egyéni fejlesztési terv

 

Egyéni fejlesztés jellemzői:

 

Személyre szabott, rendszeres, folyamatos, átjárható: be is és ki is lehet kerülni szükség szerint. Megfelelő, egyéni tempóban haladva, optimális nehézségű feladatok segítségével fejlesztjük a képességeket, az egész személyiséget.

 

Az iskolába lépéstől a tizenkettedik évfolyamig kidolgozott segítőprogram tudatos szervezeti felépítése minden gyermek számára lehetőséget biztosít arra, hogy a lehető legkevesebb lemorzsolódás történjen. Ebben minden pedagógusnak aktív szerepet kell vállalni. Az első jelzések alapján keresni kell a segítségnyújtás lehetőségét.

 

Legfontosabb az iskolába lépő első osztályos gyermek állapotának felmérése.

A felmérést minden olyan tanulónál el kell végezni, aki az iskola tanulójává válik.

 

Felzárkóztató program kidolgozása

 

Feladatok:

- Felzárkóztatás időbeni beosztása

- Diszkalkulia fejlesztés tervezése

- Diszgráfia esetében szoros együttműködés a logopédussal.

A felzárkóztatást, fejlesztést különválasztva kell megvalósítani.

 

A fejlesztés meghatározói:

 

Differenciált óravezetés és „testre szabott” feladatok alkalmazása a tanítási órákon. Komplex szakértői vélemény által meghatározott területek kiemelt fejlesztése. A komplexitás elvének kell érvényre jutnia az egyes fejlesztő foglalkozások és a fejlesztő program felépítésének egészében.

 

A képességfejlesztés feladatainak meghatározásánál első lépés a tanulók sokoldalú megismerése, s az így kapott adatok alapján egyénre szabott eljárások megtervezése. A képességek intenzív fejlesztése mellett szükségük van még a sikeres feladatok elvégzése nyújtotta örömre, de arra is, hogy megbirkózzanak a kudarcokkal.

 

A felzárkóztatási program kidolgozása az év eleji és év végi felmérések eredménye alapján a Helyi Tanterv segítségével történik.

 

Minden tanév első hónapjában az osztályfőnök a szaktanárokkal együttműködve elkészíti  azoknak a tanulóknak az egyéni fejlesztési tervét, akik hátrányos helyzetűek, veszélyeztettek, illetve képességzavaraik miatt egyéni bánásmódra, felzárkóztatásra van szükségük. A terv elkészítésében és végrehajtásában  segítséget nyújtanak:

-         az iskola gyermekvédelmi felelőse

-         a pszichológus

-         a fejlesztő pedagógusok

-         szükség szerint a logopédus

-         és a nevelési tanácsadó szakemberei.

 

A fejlesztés folyamatát az év végén írásban értékelni kell, esetleg félévkor a fejlesztési tervet módosítani lehet.

Személyi és tárgyi feltételek

 

 Személyi feltételek:

- alsó tagozatban a lehetőségektől függően fejlesztőpedagógus alkalmazása ill. egyes részterületek rábízása a tanítókra.pl. mozgásfejlesztés, vagy  diszgráfia, diszkalkulia fejlesztés
- felső tagozatban – mozgásterápia, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, vagy egyéni részképesség fejlesztés (Sindelar)

 

Tárgyi feltételek:

 Az iskola épületében kialakítunk olyan területet, ahol nyugodt körülmények között zajlik a fejlesztés.

- Tornaterem és eszközök használata.

- Speciális eszközök használata

-         könyvek, feladatlapok

-         fejlesztő játékok

-         számítógép

Szakmai háttér

-         szakirodalom beszerzése, szakmai folyóirat folyamatos biztosítása (pl. Fejlesztő Pedagógia)

-         továbbképzések, konferenciákon való részvétel

-         pályázatok figyelése

 Kapcsolattartás

-         Legfontosabb a gyermek számára fontos személy folyamatos tájékoztatása

-         Nevelési Tanácsadó

-         Az iskola pszichológusa

-         Az iskola logopédusa

-         Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse

-         Kerületi Önkormányzat Oktatási és Sport Iroda

-         Fejlesztőpedagógus tantárgygondozó

-         Osztálytanító

-         Testnevelő tanár

-         Felső tagozatban osztályfőnök és szakos tanár

-         Az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese

-         FPI – szaktanácsadó

 


 

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

Iskolánk területi elhelyezkedéséből adódóan folyamatosan nő a munkanélküli szülők illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családok és tanulók száma. Már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.

 

Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

 

A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján.

A program célja:

-         Segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók 
- beilleszkedését az iskolai környezetbe

- ismeretelsajátítását

- egyéni ütemű fejlődését-

A hátrányos helyzet kialakulhat:

- a családi mikrokörnyezetéből adódóan,

- a családi házon kívüli környezet miatt,

- az iskolai körülmények miatt,

- a csonka család miatt, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),

- a munkanélküli szülők miatt, átmenetileg,

- az áttelepülés és beköltözés miatt,

-         tartós betegség miatt.

A program távlati ütemterve (évi program):

1.      március-április:       a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány  
                             meghatározása

2.      május                     a tevékenységformák megtervezése a következő tanévre

3.      szeptember            a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének
                             elkészítése

4.      október – június     tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint

5.      május                     eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a
                             következő tanévre

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

1.      Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése

2.      Önismereti csoportok létrehozása (működtetése)

3.      Drog-és bűnmegelőzési programok

4.      Mentálhigiénés programok

5.      Pályaorientációs tevékenység

6.      Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi; zenei-művészeti; sport-turisztikai)

7.      Komplex táborozások, kirándulások, országjárások

8.      Fesztiválok, bemutatók

9.      Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, értesítés (iskola Tv, iskolaújság, levél…)

10.  Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése

11.  Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön, ahol ez indokolt (olyan a családi háttér)

12.  Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal

13.  Táborozási hozzájárulások

14.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

Szociális szolgáltatásaink

-         Reggeli ügyelet

-         Iskolai étkeztetés

-         Szociális segélyezés

-         Egészségügyi szűrővizsgálatok folyamatos biztosítása

-         Délutáni foglalkozások: napközi, tanulószoba és ügyelet

-         Szociális, mentálhigiénés szolgáltatások: nevelési tanácsadás megszervezése, pályaválasztási tanácsadás, logopédiai szolgálat, pszichológiai szolgálat

 

Szünidei  és egyéb programok:

-         Nyári táborozás, kerékpáros és egyéb túraprogramok, sporttábor

-         Erdei iskola

-         Kirándulások

 


 

Gyermekvédelem

Feladatai:

Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartás készítése és családi körülményeik figyelemmel kísérése.

 

Segítségnyújtás a családon belüli erőszak áldozatainak.

 

Mindennapos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, családokkal és a gyámügyi csoporttal.

Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Szolgálatokkal.

 

A Rendőrkapitányság és az Önkormányzat szociálpolitikai részlegével kapcsolat fenntartása.

 

A gyermekvédelmi munkát segítő tanár véleményezi a rendszeres nevelési segélyre benyújtott kérelmeket, elkészíti a környezettanulmányt, javaslatot tesz az átmeneti segélyekre.

 

Az intézményi kedvezmények elbírálásánál javaslatot készítünk a tankönyvsegélyre és az étkezési hozzájárulásra.

 

Felvilágosító munka:  mentálhigiénés nevelés, D.A.D.A program, bűnmegelőzés.

 

A gyermekbalesetek elkerülése érdekében a helyes, biztonságos közlekedés elsajátíttatása.

 

Tudatos felkészítés a biztonságos szexuális életre.

 

Az indokolatlan és igazolatlan hiányzások visszaszorítása.

 

Magántanulóink előmenetelének figyelemmel kísérése, segítése.

 

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztési program alapján történő felzárkóztatása.

Együttműködés a fejlesztő pedagógussal és az iskola pszichológusával, munkájuk maximális segítése.

 

Működő folyamatok:

                                   Drogprevenció

                                   Felkészítés a biztonságos szexuális életre

                                   D.A.D.A program


 

Környezeti nevelés

Helyzetkép

Az iskola Budapest IX. kerületében lakóházakkal körülvett környezetben fekszik. Kis szabadidős udvar biztosítja a tanulók szabad levegőn való tartózkodását. A tanulók többsége hátrányos helyzetű. Az iskola épületének sok a felújításra váró része. Az iskolában meghatározó a sport, mely az egészséges életmódra nevelésben nagy szerepet játszik.

Erőforrások

Személyi:

A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, szabadidő szervező

Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció

Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések

Tanulók: tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés: papírgyűjtés, elemgyűjtés

B) Külső: szülők, lakókörnyezet és egyéb partnerek

Szülők: programok segítése

            Civil szervezetekkel kapcsolat teremtése: környezetvédelmi akciókban való részvétel

 

Anyagi

Szelektív hulladékgyűjtés bevételei

Pályázatok

 

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben

 

- Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

- a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

- a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

- a testi-lelki egészség megőrzése

Az iskola hitvallása

A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok

 

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

- rendszerszemléletre nevelés

- holisztikus szemléletmód kialakítása

- fenntarthatóságra nevelés

- a környezetetika hatékony fejlesztése

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

- tolerancia kialakítása

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése

- az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

- az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.

- helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

- globális összefüggések megértése

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás

- a családi életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése


 

Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

 

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése.

 

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

 

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

 

 Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

 

Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.

 

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában:

 

- Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai.

- Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

- Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

- Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek:

           

A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.

- Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

- Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

- Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel

- Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

- Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)

- Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)


 

Egészségnevelés

 

Az iskolai egészségfejlesztés

 

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:
- genetikai tényezők
- környezeti tényezők
- életmód
- az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Az iskola a szocializáció kitüntetett területe, így a fenti tényezők közül érdemi hatás az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni.

Az egészségfejlesztés fő feladatai:
- egészségfejlesztő környezet megteremtése
- egészségfejlesztő közösségi tevékenység
- egyéni képességek fejlesztése
- szemléletváltás az egészségügyi szolgáltatásokban

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely irányul
- a pedagógusok és tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére,
- a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére,
- az oktatói- nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.


 

A szülő, a tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

Az iskola megragad minden lehetőséget, mely a szülői házzal való kapcsolattartást szorgalmazza. Számít és épít a szülőkkel való jó, illetve együttműködő hozzáállásra, munkára. A gyermekek iránt érzett kölcsönös felelősségérzet határozza meg munkánkat a gyakorlatban.

 

Ennek elengedhetetlen feltételei – tanárok és szülők részéről egyaránt - a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hiteles és tárgyilagos tájékoztatás, értesítés, mely a gyermekek tanulmányi eredményeire, előmenetelére, a gyermekek – iskolában, valamint az iskolával kapcsolatos közös programok során tanúsított - magaviseletére vonatkozik.

 

Iskolánk változatos segítségnyújtási formákat kínál:
- szülői értekezletek

- rendszeres időközönként tartott fogadóórák

- nyílt napok, nyílt órák szervezése

- az iskola intézményének és tevékenységének bemutatása óvodásoknak, szüleiknek; iskolásoknak

- iskola-pszichológus: szülőkkel való kapcsolattartás; diákokkal történő egyéni foglalkozás; esetmegbeszélések, probléma-megoldási lehetőségek pedagógusok számára

- egyéni fejlesztés: az arra rászoruló tanulókkal való, a tanulás elősegítését szolgáló egyéni foglalkoztatás; mozgás-fejlesztés; korrepetálás; differenciálás; tehetséggondozás

- pályaválasztási tanácsadás: pályaválasztási tanácsadók felkeresése; gyárlátogatás; lehetőségekhez mérten munkahelyi tevékenységek megfigyelése

- egészségügyi szakemberek (orvos, fogszakorvos, védőnő) tevékenysége; fogászati, fog-prevenciós, szájhigiéniai tájékoztatás

- gyermekvédelemre külön gondot fordítunk

- hagyományos rendezvényeinkre várjuk a szülőket.

 

A nevelőmunka segítségéhez a szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk:

- őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás

- nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldások keresése

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése

- érdeklődő-segítő hozzáállás

- aktív részvétel az iskolai rendezvényeken

- szponzori segítségnyújtás, mely nem kizárólag anyagi juttatások formájában jelenik meg, hanem egyfajta, egyéni lehetőségekhez mért vagy testre szabott segítségnyújtást jelent:

teremdíszítés, dekoráció, gyűjtőmunkák, alapanyagok beszerzése, eszközök biztosítása, munkahely látogatásra való lehetőségnyújtás, szervezési feladatok

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

- családi sportversenyek

- ünnepélyeken való fellépés lehetősége a szülők számára

- természetjáró szakkör a diákok szervezésében és vezetésével

- diák-szülő focimeccs

- régi könyvek gyűjtése, könyvtári állományba vétele

- sakk-szakkör szervezése és lebonyolítása szülők vezetésével

- múzeumi foglalkozásokon való részvétel

- régebbi hagyományok megismerését szolgáló foglalkozások, melyek lehetőséget nyújtanak a különféle munkafolyamatokba való betekintésre

- kézügyességet fejlesztő szakkörök szülők általi vezetése (pl. szagos bábú készítése)

- sport - tehetségkutató verseny: kapcsolattartás élsportolókkal, sportágankénti sport napok szervezése, ezzel mintegy motiválva a diákokat a testmozgásra

- egészséges életmód rendezvények

 

Iskolánkat az intézményben dolgozó pedagógus-munkatársak és a szülők közötti mindennapos kapcsolattartás jellemzi. A szülők törvényben meghatározott jogait mindenkor tekintetben tartjuk, ezzel is segítve a jogszerű és hatékony együttműködést.


 

Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztéséhez

 

 

            A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben, valamint a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási, tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Ebben foglalnak állást az intézmények a tanulók értékeléséről is. A tervkészítésnél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben foglaltakat.

 

 

1.      Bevezetés

 

(Hivatkozás a Ktv. 30.§-ra, 52.§-ra, 121. §  28., 29.pontjára)

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

 

Sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

 

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani.

 

A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, történhet. A tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel egyezően, a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

 

            A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – a törvényben meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

 

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka.

 

Az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az iskolák között fennálló különbségek ellenére minden iskolában legalább az általános követelmények szintjén alkalmazhatók.

 

2.      A fejlesztés fogalmának (feladatának) meghatározása

 

A fejlesztés kiterjed az egész személyiségre. A tanuló és a fejlesztő pedagógus közötti együttműködés alapja a jó személyes kapcsolat. Fontos, hogy a tanuló szívesen járjon a fejlesztő órákra, örömmel vegyen részt a feladatokban, akár játékról, akár tanulásról van szó. Ehhez azonban lényeges, hogy a fejlesztő tevékenységek köre megfeleljen a tanuló életkori és egyéni sajátosságainak, érdeklődési körének, motiváltságának, melyekre az Ayres-módszer segítségével derül fény: első pár alkalommal a tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megmutassa, kiválassza, mik azok a tevékenységi formák, amiken keresztül a legfogékonyabb a fejlődésre. Az egyéni fejlesztési tervet tehát a sajátos nevelési igényű tanuló személyiségjellemzőire építve kell kialakítani. A testhezálló tevékenységekből fakadó sikerélmények növelik a tanuló önbizalmát, a transzferhatás által a sajátos nevelési igényű tanuló tanulási teljesítménye is javulhat. A fejlesztési terv tehát a sajátos nevelési igényű tanuló meglévő pozitív értékeire épít. Egyéni differenciáláskor mindenki számára a saját komplex személyiség strukturájának leginkább megfelelő optimális fejlesztés biztosítását tudja elérni az iskola. A gyermeket, tanulót önmagához mérjük, ezért van szükség egyéni fejlesztési tervre.

A fejlesztési tervet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében megjelölt irányelvek és fejlesztési területek alapján kell összeállítani. A fejlesztési terv megvalósításakor – mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megteremtésekor - a komplexitás elve, az integrációs -, valamint a terápiás elv érvényesüljön.

 

 

3.      Általános célok

 

A fejlesztés lehet felzárkóztató, hiánypótló program, mely programcsoport a tananyaghoz szorosan kapcsolódva ad lehetőséget az ismeretelsajátítás során kialakult hiányosságok speciális formában történő pótlására. Alkalmazható a kompenzáló, gyógyító program, mely túlnyomórészt a tanulást leginkább akadályozó tünetekre irányul. Célja megelőzni a tanulási zavarra másodlagos tünetként ráépülő viselkedés zavarokat, illetve az arra ráépülő neurotikus tüneteket. A harmadik a preferáló, megerősítő program. Ez a programcsoport jellemzően kiegészítő funkcióval rendelkezik, s a kiemelkedő egyéni adottságokra, képességekre, lehetőségekre épül, arra, amelyben a gyermek az önmagához mért legnagyobb, legjobb teljesítményt nyújtja. Lényege a transzferhatás a viselkedésre és a teljesítményre.

 

4. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció alsó és felső tagozaton

 (egyénileg a szakértői véleményben meghatározott szempontok alapján):

 

 

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

 

Helyi tanterv

 

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.

 

Kognitív funkciók fejlesztése: figyelemfejlesztés, vizuális és verbális emlékezet fejlesztése, hosszú és rövid távú emlékezet fejlesztése, logikai gondolkodás fejlesztése, általános ismeretek bővítése, ok-okozati összefüggések felismerésének képességfejlesztése, feladattudat és feladattartás fejlesztése.

Verbalitás fejlesztése: Beszédkésztetés, beszédértés, beszédészlelés fejlesztése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, szókincsbővítés.

Téri-idői tájékozódás fejlesztése: szerialitás fejlesztése, ritmusfejlesztés, mozgásfejlesztés, lateralizáció fejlesztése, mennyiség- és számfogalom alakítása, grafomotorikus készségek fejlesztése.

Tantárgyi fejlesztések: matematikai készségfejlesztés, matematikai szövegértés fejlesztése, nyelvtan-helyesírási készségek fejlesztése, olvasás-szövegértés fejlesztése,

Szorongásoldás: drámajátékok, társasjátékok, relaxációs tréningek, kommunikációs tréningek.

 

Műveltségi területek:

 Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése:

- vizuális észlelés - jelfelismerés,

- akusztikus észlelés - hangok differenciálása,

- a beszédmotoros észlelés fejlesztése.

b) A téri tájékozódás fejlesztése.

c) Grafomotoros készségek fejlesztése.

d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.

e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés.

f) Szövegösszefüggések megláttatása.

g) A helyesírási szokások megerősítése.

 

A Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai

 

a)     Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és -megértés - kommunikáció


Beszédészlelés, beszédérzékelés, szóbeli utasítások megértése, magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása.
 
Passzív és aktív szókincsgazdagítás, szókincsfejlesztés. A nem verbális kommunikáció elemeinek megismerése.
 
A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, szövegek felfogása.

Fejlesztési feladatok


Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben.
A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása.
Önismeret erősítése. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.
Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok.

 

 

 

 

b) Olvasás, írott szöveg megértése - ismeretek az irodalomról

Hangos és néma olvasás. Ismert tartalmú szövegek elemző hangos olvasása. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása.
A fejlettségnek, életkornak megfelelő szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek feldolgozása, önálló megértése.

Fejlesztési feladatok
 
A tanulók által megismert aktív és passzív szókincs gazdagítása, gyakorlatai.
Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése különféle műfajokban.
A néma értő olvasást követő - szövegértést bizonyító - feladatok megoldása.
Információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan.

A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

 

 

 

c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás
A tanult helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli szövegalkotás során.

Megismert tartalmakhoz, szövegekhez vázlatkészítés.

Fejlesztési feladatok
 
A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése.
Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai.
Szövegek alkotása, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások.

 

 

 

d) Ismeretek az anyanyelvről - nyelvi, nyelvtani tudás
A tanuló spontán, hétköznapi nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi elemkészlet gyarapítása.

Szófajok, nyelvi szabályszerűségek kész nyelvi anyagokon, a szavak csoportosítása adott szempont szerint: szerkezet, jelentés.
Alapvető helyesírási szabályok megismertetése, megerősítése, gyakorlása. Helyesírási kézikönyv megismerése, gyakorlatai.

 

Fejlesztési feladatok
A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerősítése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése.
Szövegvizsgálatok, helyzetek a mondatfajták vizsgálatára.
A mondaton belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés.
A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai.
Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerősítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése.
Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése.
Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal.

 

Matematika

 

A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

a) A tanulás eszközeinek célszerű használata.

b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése.

c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.

d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése.

e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése.

f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése.

g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása.

h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.

i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása.

 

A Matematika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai

 

a) Gondolkodási műveletek alapozása
- Tapasztalatok gyűjtése, tulajdonságok megnevezése.
- Halmazképzés.
- Soralkotás, rendezés, lényeglátás, lényegkiemelés  (fogalmi gondolkodás).
- Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás).
- A dolgok besorolása a megfelelő logikai osztályba (rendszerezés),
megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás).
- Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás).

Fejlesztési feladatok
A térben és időben való tájékozódás saját élményből kiindulva.
A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén.

Az ismeretek rendszerezése.
A megszerzett tudás, felhasználása.
A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten.
Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása.

 

 

 

b) Számtan, algebra
Számfogalom, számköri ismeretek

A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban.

- Természetes számokon túli számhalmazok, racionális számok (negatív számok, törtek, tizedes törtek...) bővítése, csoportosítása, rendezése.

Fejlesztési feladatok
Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében.
A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása, megszilárdítása.
A halmazok számosságának megállapítása.
Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése.

Természetes számokon túli számhalmazok bővítése.

 

 

Műveletek
- Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége.
- Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése.

- Műveleti tulajdonságok, műveletek közötti kapcsolatok ismerete.
- Műveletek a természetes számokon túli számhalmazokkal.
- Százalékszámítás.
- Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos számítások.

Fejlesztési feladatok

Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása.
A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése.
A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével.
Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése, a becslés (eredményjóslás). Műveletek írásban való végzése, analógiákra való emlékezés.
Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben.

 

 

Szöveges feladatok

- Egyszerűbb, később összetett szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése.
- A szöveges feladatokban lévő mennyiségi változások megjelenítése rajzban, eredmények becslése.
- Nyitott mondatok alkotása a szöveges feladat megoldásához.
- Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal.

Fejlesztési feladatok
Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben.
Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban.
Cselekvési sorrend tervezése; lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén.
 
A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása.

 

 

 

 

 

b)     Geometriai mérések
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
- Geometriai alakzatok létrehozása.
- Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, a tulajdonságok szerinti csoportosítása.
- Geometriai alakzatok megnevezése, rendszerezése megadott szempontok alapján.
- Síkbeli helyzetek megfigyelése,
- Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása.
- Síkidomok rajzolása szabadkézzel.
- Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete.
- Síkidomok transzformációjának megfigyelése négyzethálón.  A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint.
- A kerület és a terület fogalmának előkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának előkészítése, testek építése a testhálók segítségével.

 

Fejlesztési feladatok
A saját testen való tájékozódástól,
A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése.
A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése.
A térelemek szintézise, síkban történő leképezése.
A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása.

 

Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások
- Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok, pohár ...) később mértékegységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom ...).
- Tájékozódás térben és időben.
- A lemért mennyiségek felbontása kisebb egységekre.
- Adatleolvasás, adatrögzítés.
- A távolság, a mennyiség és az időtartam változásának érzékelése.

- A mérés kiterjesztése a síkok meghatározására lefedéssel, rajzzal, majd számolással.
- Mértékek beváltása

- Terek mérésére

- A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása.

 

 

Fejlesztési feladatok
A mennyiségek összehasonlítása, összemérése.
A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között.
„Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással.
A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”.
Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával.
A feladatok tudatos végzése.

 

Szerkesztések
- Derékszögű vonalzó és körző használata
- Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés, nagyítás négyzethálón.
- Térelemek rajzolás, másolása, tükrözése négyzethálón. 
- Kerület mérése körzővel, majd számítással.
- Terület mérése szabványegységekkel, majd számítással.
- Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel.

 

 

Fejlesztési feladatok
A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása.

Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán.
Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás.

 

d) Összefüggések, függvények, sorozatok


- Relációk megfogalmazása, párosítás.
- Ciklikus sorok, növekvő-csökkenő számsorok folytatása.
- Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése.
- Szabályjátékok.

- Állandó különbségű sorok folytatása egy-két, majd változó különbséggel.
- Hiányos sorozatok kiegészítése.
- Szabályok leolvasása nyíldiagramról.
- Relációk a racionális számok körében.
- Sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása.
- Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. 
- Függvények jellemzése grafikonok segítségével.

 

Fejlesztési feladatok
A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése.
Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között.

Következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása.
Általános törvényszerűségek levonása.

Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése.
A függvényszerű gondolkodás kialakítása.

 

e) Valószínűség, kombinatorika, statisztika
- Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből.
- A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése. 
- Események gyakoriságának megfigyelése, összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására.
- Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.

 

 

                                                              

Fejlesztési feladatok
A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása.
Az ítélőképesség fejlesztése.
A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok.
Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

 

 

 

 

Az alábbi műveltségi területek a hétköznapi életben való jobb eligazodást, a társakhoz, az élő és élettelen környezethez való alkalmazkodást segítik

 

Ember és társadalom

A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget.

 

- A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.

- A kommunikációs képességek fejlesztése.

- A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.

- A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

- Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

 

Ember a természetben

E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

- Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése.

- Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.

- A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.

- A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése,       felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése.

- A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése.

- Szokások, szokásrendszerek kialakítása.

- A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.

 

 

Kiemelt témakörök és fejlesztési feladatok, lehetőségek:

 

Tájékozódás az élő és élettelen természetről.  Élő és élettelen összehasonlítása, életjelenségek.

Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. (Inspiráció a kérdésfeltevésre.)

 

Tájékozódás a közvetlen környezetben. Tájékozódás a térben – térérzet megerősítése, irányok, távolságok,   hosszak, nagyságrendek becslése, mérése, meghatározása. A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggése.

 

Földrajzi alapismeretek:az időjárás elemei, a víz körforgása. A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén. Világtájak, az iránytű.

Bolygónk a Föld.

 

Testünk és egészségünk: az ember testrészei, érzékszervek és védelmük.

Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei.

Egészséges életkörülmények – környezetünk állapota.

 

 

 

Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására, A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet,  a finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség , az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, valamint a látás, hallás, tapintás, a manuális készségek fejlesztése valósítható meg az alkotó magatartás kialakítása során.

 

 

 

A tanuló egyediségének figyelembevételével az  énkompetencia  fejlesztése a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához járul hozzá.  Fontos feladat a munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése,  a reális énkép, önismeret kialakítása,  a távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás.

Fejlesztési feladat továbbá: Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, tapasztalatok szerzése a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása.

 Ennek hatására az önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása, az egyéni különbségek szerepe a pályaválasztásban, pályaterületek, munkavégzés és kézügyesség összefüggései, eszközhasználati jártasság fontossága, a tanulás szerepe a sikerben, a pályacél, a folyamatos fejlődés lehetősége nyílik meg a fiatal számára.

 

 

 

5.      A foglalkozás felépítése, fejlesztési szakaszok

Egyéni fejlesztési tervet az adott tanév első, illetve második félévére írunk, a szakértői véleményben megfogalmazott kritériumok, az év eleji szűrővizsgálatok eredményei, valamint az év eleji tantárgyi felmérők eredményei alapján.

A fejlesztő foglalkozások részekre tagolhatók, egy foglalkozáson belül érdemes két-három különböző jellegű feladatot végezni, a szellemi aktivitást igénylő tevékenységeket mozgással tarkítani, a figyelem fenntartása érdekében.

 

6.      A fejlesztés eredményességének értékelése

A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésének szakmai dokumentációja a Tü. 356-os számú, „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció Egyéni fejlődési lap” című nyomtatvány. A dokumentumnak tartalmaznia kell a sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos adatokat és a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások adatait: minden egyes fejlesztő óra anyagát és értékelő megjegyzést a feladatok teljesítéséről.

A fejlesztés eredményességének mérése az Egyéni fejlődési lap, a félévi és az év végi tantárgyi felmérők, valamint az év végi szűrővizsgálatok eredményei alapján történik.

7.      Általános feladatok

Szakmai együttműködés, kapcsolattartás a Szakszolgálatokkal, az osztálytanítóval, a szaktanárokkal, a logopédussal és iskolapszichológussal.


 

 

Egyéni fejlesztési terv minta:

 

Egyéni fejlesztési terv

X tanév Y. félévére

 

 

Név:                                                   Évfolyam:                                          Anamnesztikus adatok:

SNI típusa:                                        SzB szakvéleménye:  diagnózis, képesség struktúrája, fejlődési sajátosságai

Fejlesztési javaslatok:                      Pedagógus megfigyelés, felmérés:

A foglalkozás személyi feltételei:    A foglalkozás tárgyi feltételei:

Kiegészítő egyéb szolgáltatások:    Szakszolgálatokkal való együttműködés:

Időkeret, időtartam:                         Általános célok:

Fejlesztési közeg:                             Csoport:                                            A foglalkozás felépítése:

Mentesség:                                       Fejlesztési szakaszok:

Általános feladatok:

A fejlesztés célkitűzései:

A fejlesztés értékelésének szempontjai:

                                                                                             

 

Sorszám

 

 

 

 

NÉVSOR

 

 

 

 

 

Szókincsbővítés

Szóbeli Kifejezőkészség

 

Téri-időtájékozódás

 

Szerialitás

Grafomotorikus készségek

Beszédészlelés

Beszédértés

Verbális emlékezet

Logikai gondolkodás

Általános ismeretek

Vizuális emlékezet

Lateralizáció

Mennyiség- és számfogalom

Hosszú és rövid távú eemlékezet

Figyelem, feladattartás

Ok-okozati összefüggés

 

 

 

 

Egyéb

 

1.

XY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Speciális taneszközök, segédanyagok

 

 

 

            Fejlesztendő műveltségi területek a szakvélemények alapján

 

 

 

Sor-

Szám

 

Névsor

 

 

Fejlesztendő terület

1.

XY

 

Magyar nyelv és irodalom:

Matematika:

Ember és társadalom:

Ember a természetben:

Kiemelt témakörök és fejlesztési feladatok, lehetőségek:

Érdeklődési kör:

Tehetséggondozás témaköre:

 

 

Aláírás

Dátum